Látomások árnyjátéka...

Elhatároztam, hogy el kell pusztítani. Nem tűnik más megoldás felfoghatónak.

Oda akarok jutni ahol szeretnek, de nem akarok senkit viszontszeretni. Nem vágyom arra, hogy vágyaim legyenek, csak egy ölelésre vágyom egy vonzó lánytól, hogy ha visszagondolok akkor azt tudjam mondani, hogy megérte, mert őt bármikor magamhoz szorítanám. Annyira szeretném, hogy az ölelésről a legjobb emlékeim ne azok legyenek, amikor gyerekként megölelt egy-két közeli rokon.

Mikor fel akarod ruházni magadat világraszóló hatalommal és úgy érzed már csak pillanatok kérdése és minden erőfeszítésed megtérül. Valóságot teremthetsz magadnak, véled, de nem. A hatalom a legnagyobb bilincs, felruház olyan kötelességekkel, amiket ha nem teljesítesz egy nyomoréknak fog tekinteni az egész világ, mindenki egy lecsúszott selejtnek lát.

Nagyon akarod, hogy szeresennek, de mégis az tűnik ösztönös cselekedetnek, ha azokhoz közelítesz, akik gyűlöletet adnak ki magukból. Semmi tiszteletre méltó nincs bennük és az emberi féregnyúlványok közül másztak fel, egy pocsolyába rejtett pénisz lőtte ki őket spermájával együtt. De neki se feje se teste nem volt.

Van olyan, amikor annyira csinálni akarsz valamit, hogy bármennyire erőlködsz, csak egyre jobban szétfolyik minden és a végén már csak az marad számodra, hogy egy szobában ülsz a gondolatoddal, mely azt közli: mért nem csinálom? Szétpattintja a fejedet és bármennyire akarsz vonaglani a cselekvések okozta nevetséges izgalomtól te ugyanúgy csak ülsz, nézel és álmodsz. Olyan világról, ami valahol a jövőben játszódik, a helyet sose tudod kitalálni, de az idő mindig szilárd alapokon állva tudatja tücsökciripelés ritmusára kinyíló virág-agyaddal, hogy mennyi idős vagy. Valahol egy sikeres életet élsz és egyszerűen csak az vagy aki akarsz lenni, semmi más, semmi különösebben bonyolultabb dolog. Egyszerűbb mint egy fehér fal, még csak a fényt se veri vissza.
Csak ott akarsz lenni személyesen is abban a világban, amikor valóra válik. Amiért eladtad a lelkedet az ördögnek. Amikor rájössz, hogy mégsem vagy Isten, amikor kifolyik a szádon a nyálad, ami azért gyűlt össze a szádban, hogy köpjed le a valódi Istent. Amikor rájössz, hogy saját magadnak adtad el a lelkedet és a blokkot álmaidban használtad fel. Amikor azt álmodtad, hogy egy vadidegen lányba hatolsz be. Majd amikor kivetted belőle a péniszedet és megkönnyebbülve dőlnél hátra megpihenni a jól végzett munka után, futólag az arcába akarsz nézni és látod, hogy az anyáddal keféltél. Fel akartad itatni a spermádat a blokkal, a méhéből. Visszatértél oda ahonnan jöttél, viccnek talán elmegy. A kurva anyád?

Egy napon, amikor azt fogod hinni, hogy előre tartasz, új dolgokat tanulsz és új emberekkel találkozol akkor gondolkozz el azon, hogy csak ugyanoda tartasz ahonnan jöttél. Ugyanazokat csinálod végig megint, amiket már tudsz. Ahhoz hogy egész legyél, körbe kell érned.

A másik dolog, amit te mondasz magadnak, az lehet hogy hazugság, orbitális baromság, beteges képzelődés, de a tiéd. Ha születik egy gyereked ugyanúgy a tiéd és felelősséggel tartozol érte ha sorozatgyilkossá válik vagy terroristává.
Volt egy gondolatom, ami azt mondta meg nekem, hogy mikor fogok meghalni. Nem is gondolat volt talán, hanem egy hang, amit én hallottam, vagy hallani akartam, már nem emlékszem, ott volt! Hallottam!
A világon mindenki azt mondta nekem, hogy ne foglalkozzak vele, szarság az egész, felejtsem el. Mért? Mindegyik ilyen ember menjen a picsába!
Az én teremtményemet nem fogom elpusztítani, felelősséggel tartozom érte, miattam van a világon, miattam. Értem. Nem tudom eldobni. Gyengeség, vagy félelem, nem tudom, de mellettem kell maradnia, szeretném ha ő is látná, hogy próbálok átváltozni valamivé. Különben is, van még addig a napig 420 nap. Amíg nem jön el a nap, addig mért kell megmondani nekem, hogy mit kezdjek vele? Nem aznap kéne kezdeni ezzel az egésszel valamit?
Így végiggondolva lehet nem is kell elpusztítani, lehet magamtól is beteljesedem. Ott van valami az alagút végén, egy függöny, amit magam után le tudok ereszteni és mindenki aki benéz az a végtelenséget magába foglaló sötétséget fogja látni.