A semmi
 

Mit is rejthet valójában ez az egyszerűnek tűnő, mindennapi beszédünkben fontos szereppel felruházott szónak tekintett nyelvi megtestesülés? A fogalmi értelmességét keresve is logikai bukfencekkel találkozunk, amelyek arra engednek következtetni, hogy eddig bizonyos oldalairól valószínűleg teljesen ismeretlen volt ez a jelentéssel állítólag megáldott szó.
A semmi lényege az, hogy a meghatározhatatlant, a megfoghatatlant és az elképzelhetetlent akarja körülírni, definiálni értelmes, logikus válaszokkal. Az ellentmondásra ott bukkanunk rá, hogy a kérdések vagy nem alkothatók meg, vagy eleve logikai hibát rejtenek önmagukban.
Ha be tudjuk bizonyítani, hogy a semmi ellentéte létezik és még értelme is van, akkor természetesen léteznie kell magának a semminek is; a mostani emberi felfogással az ellentéte összes kétséget kizáróan a minden szó, fogalom, avagy meghatározás.
Vegyünk példának egy egyszerű mondatot: „Most mindenből elegem van.” Értelme nincs, legfeljebb egy ember számára nem értelmes, mert egyszerre minden tudás birtokosa nem lehet egyetlen egy ember sem, így nem lehet mindenből elegem.
Ezáltal számomra nyilvánvaló, hogy a semmi ellentéteként szóba kerülő minden szó értelmetlensége, a fogalom emberek általi felfoghatatlansága bizonyítást nyert, ezért joggal tekinthetnénk a semmi szót is értelmetlennek, szükségtelennek.
Azonban önmagában a semmi szóban és fogalomban is vannak ellentmondások. Vegyünk most például a „Semmit sem csinálok!” kijelentő mondatot. Az ember soha az életének, létezésének egy pillanatában sem csinálhat semmit. Először is ez a feltevés azért állja meg helyességét, mert mindig csinálunk valamit. Ha azt hinnénk, hogy nem akkor is ülünk, nézünk, hallgatunk, szaglunk, élünk, lélegzünk, ezért ha minden pillanatban végzünk valamilyen folyamatot nincs olyan pillanat amikor ne csinálnánk valamit, szóval nincs pillanat amikor semmi se történne.
Ezek állítások alapján a végső következtetés számomra az, hogy a semminek, mint fogalomnak nincs értelme, haszna és szükségessége ezért magának a szónak sincs meg ezen tulajdonságok egyike sem. A lustaságunk kifejezésére megalkotott szó, fogalom az emberek számára értelmetlen, fölösleges.
Pár gondolat erejéig visszatérnék a minden szóhoz. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs értelme, mert egy emberi agy nem tudja felfogni mi is az, amikor minden tudás a birtokában van. Azonban valószínűsíthető, hogy egy olyan életformának, mely ennek a megfoghatatlan tudásnak a birtokában van, kicsit többet jelent a minden és a semmi. A probléma onnan ered, hogy az emberi gondolkodás mindig is keretek között mozgott. Gondolkodásmódunk alapján mindennek van kezdete és vége, ezért képtelenek vagyunk felfogni az olyan dolgokat, mint például a végtelen világűr, vagy megmérhetetlen idő, tudás. Mindig a végső célunk felé haladunk, sosem gondolunk bele, hogy a legvégső célunk után is tudunk valahova tovább lépni. Nem sokan ismerik fel, hogy nincs végső, legvégső cél, határ.
Itt eljutottunk magához a végtelen tudás fogalmához.
Létezhet-e ilyen mértékű tudás, van-e egyáltalán ekkora mennyiségű adathalmaz? Igen, mert a szabad ésszel, emberek által érzékelhető világ, dimenzió, univerzum (ahogy tetszik) jelenlegi tudásunk szerint végtelen. Ez a tér végtelenségét, határtalanságát jelenti. Végtelen térben végtelen a fellelhető tömeg is, mivel határtalan térben határtalan mennyiségű az elhelyezkedő anyag. Mivel épp ésszel való gondolkodás után sem határozható meg az időnek a vége, vagy a kezdete ezért az is végtelen, mert aminek nem találjuk a végét és az elejét annak nincsenek önmagát körülzáró határai, akár időbeli akár számbeli ez a határ. Ha a tér, tömeg, idő hármas mindegyik tagja végtelen értékkel határozható meg, akkor feltételezhetően igaz az a feltevés, hogy az emberi ésszel felfogható és felfoghatatlan világokban minden egyes felfogható és felfoghatatlan tulajdonság, érzés, gondolat, akarat, indulat, megszerezhető és nem megszerezhető tudás és gyakorlatilag minden végtelen.
Ha minden végtelen, a felfogható és a felfoghatatlan dolgok, gondolatok, eszmék, vélelmek, fogalmak száma is, akkor eme dolgok a végtelenségük folytán nem definiálhatók az emberi agy számára, mert az nem tudja megérteni őket. Mivel nem tudunk róla pontos leírást adni, azon által fogva, hogy a tulajdonságai is végtelenek. Amit nem tudok pontosan bemutatni, azt felfogni sem tudja senki más és nem tudja a lehető legpontosabban megismerni, mivel a tökéletlen tudásunk miatt biztosan hiányzik egy olyan adat róla, ami akármilyen tulajdonsággal, jellemzővel felruházhatja és bármilyen irányba változtathatja a róla alkotott képünk. Ha valami nem definiálható rendesen, akkor azt nem is lehet megérteni teljesen, ha valamit nem lehet teljesen megérteni az értelmetlen, felfoghatatlan, hiszen talán soha az életben nem lesz arra lehetőségünk, hogy a létező összes információt magunkénak tudjuk legalább egy dologgal kapcsolatban.
Mivel az emberi agy semmit sem tud teljesen felfogni, definiálni a dolgok végtelensége miatt, ezért az emberek számára semminek sincs értelme, mert nem tudja pontosan megérteni a dolgokat, eseményeket, embereket, érzéseket, gondolatokat. Ha szerencséd van és elhiszed, hogy neked mégis valamilyen dolgokat kell csinálnod, talán gondolod, hogy valamilyen feladatod van szerencsésnek érezheted magad.